Untitled Document

A FESTÉS KÖRNYEZETI FELTÉTELEI

A kültéri fémfelületek bevonatrendszereinek kivitelezése során, az időjárás befolyásoló tényezőit mindig célszerű figyelembe venni.

Levegő és alapfelületi hőmérséklet.

Nyáron a napsugárzásnak közvetlenül kitett fémfelületek hőmérséklete meghaladhatja az 50 - 60°C-ot is, ami festéskor az oldószer nagyon gyors párolgását okozza, ezért a bevonat terülése nem lesz megfelelő, a felület tele lehet apró lyukakkal. A max. 40 °C felületi hőmérséklet a bevonat szempontjából a még elfogadható.

Télen az alacsony hőmérséklet jelent problémát. Túl lassú a száradás, a kétkomponensű festékeknél a szükséges kémiai reakció esetleg meg sem indul.

Elfogadható legalacsonyabb festési hőmérsékletek:

- Alkidgyantás festékek esetén + 5°C,
- Epoxigyanta alapú festékeknél + 10°C,
- Poliuretánoknál (2 K PUR)  +8 – 10 °C,
- Csak oldószer elpárolgásával száradó festékeknél, mint pl.: AV, VA, klór-kaucsuk, kompromisszumként a – 5°C legalacsonyabb hőmérséklet is elfogadható.

Fontos szempont, hogy a fent megadott értékek a tárgy hőmérsékletre is vonatkoznak. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy téli időszakban a kültéri, vagy kültérben tárolt  fém szerkezeti elemek, keresztmetszettől függően az éjszakai lehülés után rendkívül lassan melegednek fel, ezért sok esetben a megfelelő mértékű felmelegedés akár 8 – 10 órát is igénybe vehet.
Beltérben végzett munkáknál is lényeges, hogy a festett tárgy csak száradás után kerülhet ki a szabadba a fentieknél alacsonyabb külső hőmérséklet esetén.

Kondenzáció, páralecsapódás

A hideg levegő kevesebb, a meleg több vízgőzt tud magában foglalni. Például 10ºC-on 9,4 g; 0ºC-on 4,8 g; -10ºC-on 2,4 g lehet a levegő maximális vízgőz tartalma. Ha a levegő éppen az adott hőmérséklethez tartozó maximális vízgőztartalommal rendelkezik, akkor azt mondjuk, hogy telített. Ha a telített levegőt lehűtjük, akkor vízgőz tartalmának egy része kicsapódik, kondenzálódik. Azt a hőmérsékletet, amelyre a vízgőzt tartalmazó telítetlen levegőt le kell hűteni, hogy elérje a telítettséget, harmatpontnak nevezzük. Meleg, páradús időben végzett festési munkánál fennáll annak a veszélye, hogy a nap lementével, a hőmérséklet csökkenésével a levegőben levő vízpára kicsapódik a hűlő fémfelületre, vagy festékbevonatra. A rendkívül vékony, filmszerű vízréteg szabad-szemmel nehezen észlelhető, ezért könnyen előfordulhat, hogy a festés nedves alapfelületre, vagy bevonatra történik. A vékony vízréteg teljesen tönkreteheti a festék tapadását!

A levegő páratartalmának, vagy másképpen relatív nedvességtartalmának, a levegő hőmérsékletének és a festendő felület hőmérsékletének ismeretében a páralecsapódásos felületre végzett munka elkerülhető.

A kondenzáció kialakulásának a lényege néhány mondatban összefoglalva a következő: a levegő mindig tartalmaz több-kevesebb vízpárát, vízgőzt. Különösen esőt követően található sok vízgőz a levegőben. A levegő az adott hőmérsékleten azonban nem képes korlátlanul felvenni a párát, mennyisége elérheti a telítettséghez szükséges mennyiséget. A telítettségi állapotot nevezzük 100 %-os relatív nedvességtartalomnak. Az 50 %-os relatív nedvességtartalom pl. azt jelenti, hogy a levegőben az adott hőmérsékleten a telítettséghez szükséges pára fele található.

Harmatpont

A levegő párafelvevő képessége függ a hőmérséklettől. Minél magasabb a hőmérséklet, annál több párát képes a levegő felvenni. Ha azonban a hőmérséklet csökken, a levegő párával való telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalom nő és a hőmérséklet folyamatos csökkenésével elérheti a telítettségi állapotot. A telítettségi állapot utáni hőmérsékletcsökkenés azt eredményezi, hogy a felesleges vízpára kicsapódik a levegőből.

A kicsapódó pára a környezetben, így a festendő acélszerkezeteken is vékony vízfilm formájában jelenik meg, ami megakadályozza a festék megfelelő tapadását a felülethez. Azt a hőmérsékletet, amelyen a levegő páratartalma kicsapódik, harmatpontnak nevezzük.

Az MSZ EN ISO 12944-4 sz. szabvány a festék felhordása előtti kondenzáció valószínűségének becslésével foglalkozik.
A szabvány szerint, abban az esetben, ha a festendő tárgy hőmérséklete legalább 3°C-kal magasabb, mint a harmatpont, akkor a kondenzáció lehetősége „kicsi”, ha azonban a tárgy hőmérséklete 3°C-on belül kerül a harmatponthoz, akkor a kondenzáció lehetősége „nagy” lesz.

Az említett szabvány  részletes precíz táblázatot tartalmaz a harmatpontnak a levegő relatív nedvességtartalmának és a hőmérsékletnek  való függéséről.

Néhány önkényesen kiragadott adattal szemléltetni kívánjuk a relatív nedvességtartalom és a harmatpont összefüggését:

 

Relatív nedvesség %

A levegő hőmérséklete °C
     0           5        10        15      20       25         30        35

10

-27,8

-23,9

-20,1

-16,3

-12,4

-8,6

-4,9

-1,1

20

-20,2

-16,0

-11,8

-7,7

-3,6

0,5

4,6

8,7

30

-15,4

-11,1

-6,7

-2,4

1,9

6,2

10,5

14,8

40

-11,9

-7,4

-2,9

1,9

6,0

10,5

14,9

19,4

50

-9,1

-4,5

0,1

4,7

9,3

13,9

18,4

23,0

60

-6,8

-2,1

2,6

7,3

12,0

16,7

21,4

26,1

70

-4,8

0,0

4,8

9,6

14,4

18,9

23,9

28,7

80

-3,0

1,9

6,7

11,6

16,4

21,3

26,2

31,0

90

-1,4

3,5

8,4

13,4

18,3

23,2

28,2

33,1

100

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

Az egyes levegőhőmérséklet alatt megadott számok a harmatpontot jelentik °C-ban, azaz azt a tárgyhőmérsékletet, amelynél a páralecsapódás bekövetkezik.

 

A táblázatból megállapítható összefüggések:

  •   amíg 40 %-os relatív nedvességtartalomnál  0 – 35 °C között 11,9 – 19,4 °C  hőmérsékletcsökkenés okoz páralecsapódást, addig 90 %-os relatív nedvességtartalomnál ugyanebben az intervallumban már 1,4 – 1,9 °C  hőmérsékletesés is  páralecsapódást eredményez! Minél magasabb a relatív nedvességtartalom, annál nagyobb a páralecsapódás lehetősége.
  • A levegő hőmérsékletének abszolút értéke kisebb mértékben befolyásolja a harmatpontot.  Pl. 50 %-os relatív nedvesség esetén 0 °C-nál 9,1 °C, 15 °C-nál 10,3 °C, 25 °C-nál pedig 11,1 °C  hőmérsékletesés jelenti a harmatpont elérését.

 

RAL színskála

RAL 1000
RAL 1001
RAL 1002
RAL 1003
RAL 1005
RAL 1006
RAL 1007
RAL 1011

További színek »

Kockázati minősítés

Pénzügyi Kockázati Minősítés



Weboldal üzemeltetés: ComputerGroup.hu